Az egyik anyuka megkérdezte tőlem, hogy látok- e változást gyermekén, hatással vannak- e a foglalkozások.
A válaszom őszinte igen volt a szülőnek.
Ugyanakkor ez a kérdés indította el bennem ezt a gondolatmenetet, és kezdtem végiggondolni, hogy miket is tapasztalok a gyerekeken.
Arra jutottam, hogy a gyerekek nem csupán szép alkotásokat visznek haza (bár önmagában ez is nagy öröm és büszkeség mindenkinek), hanem ennél sokkal többet kapnak a foglalkozások alkalmával:
az a gyermek, akinek, tanórán nehéz a figyelmét megtartani, a 90 perces foglalkozást munkával tölti
az a gyermek, aki csendes, zárkózott az iskolában, fokozatosan nyílik és bátran alkalmazza a színek keverését, és legnagyobb örömömre önbizalma is kezd megjönni.
Amikor arról beszélek, hogy ez nem csupán egy kreatív időtöltés, hanem fejlesztés is egyben, ezekre a képességekre és azok fejlesztésére gondolok, melyek az iskolai sikeresség alapjai: megfigyelés, koncentráció, finommotorikus képességek, fegyelem, érzelmi gazdagítás és végül ÖNBIZALOM. 
A rajzos ügyesség kibontakoztatása mellett fontosnak gondolom, azt hogy, ezek a foglalkozások a „magunkra találás” pillanatai is egyben. Legyen szó gyermekről vagy felnőttről egyaránt. 
Szükség van az elvárások közepette egy olyan tevékenységre, amely megnyugtat, relaxál.
Ennek megvalósítására törekszem munkám során.
Szeretettel várlak Titeket!
Porroginé Horváth Viktória
tanító,coach
